Időt adni magunknak: a szünet ereje a tudatos életvezetésben

Az ilyen alkalmakkor nincs sietség, nincsenek zavaró üzenetek, e-mailek. Csak mi vagyunk és a gondolataink. Amik ilyenkor végre megkapják tőlünk a megérdemelt figyelmet. A szünet alatt lecsendesedik a lélek és olyan összefüggéseket is meglátunk, amit a zajos hétköznapokban nem biztos, hogy észrevennénk.

Talán ezért tapasztaljuk azt is, hogy egy kiadós gyógyfürdőzés után találunk rá olyan válaszokra, amiket korábban valamiért nem leltünk meg.

De vajon honnan tudjuk, hogy itt van az ideje kicsit lelassulni és egy kiadósabb szünetet tartani?

Leginkább abból, ha úgy látjuk, elvesztettük a fókuszt. Amikor megbillen a munka és a magánélet közötti egészséges egyensúly, szünetre van szükség. Vagy amikor hosszú idő után se jön a megoldás egyes kérdésekre - ilyenkor szükség van a kreatív blokk oldására. Azaz a szünetre. De ami talán a leginkább árulkodó jel, hogy a kelleténél többet stresszelsz és szorongsz. Méghozzá olyan dolgok miatt, amik teljesen jelentéktelenek. Aztán ott a túlzott fáradtság, az alvászavar és a szociális és kapcsolati problémák sora. Ha több a feszültség, a konfliktus, érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy talán jobb lenne lassítani.

Szóval szünet nélkül aligha lehet kiegyensúlyozott életet élni. 

A "Do Pause" című könyv szerzője, Robert Poynton, a The Guardian cikkében mindezt rendkívül frappánsan fogalmazza meg: "A szünet olyan, mint az élesztő: nem kell sok belőle a kenyérhez, de létfontosságú összetevő."

És hát miért ne akarnánk finom kenyeret enni….?

Úgyhogy ha teheted, olykor te is adj időt magadnak a szünetre. A szünet egyáltalán nem haszontalan dolog. Ahhoz, hogy megmaradjon a lelkesedésünk, tudjuk, merre menjünk tovább az életben, szükség van a lassításra.

Gyere, tarts egy kis szünetet Sárváron! Lazíts a gyógyvízben és engedd el a zavaró gondolatokat szaunázás vagy masszázs közben. Várunk!